A BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete és a Tranzit Alapítvány közös dokumentumfilmklubja bemutatja a Film és antropológia kurzus ezévi nyílt szemináriumát:
KULISSZATITKOK
Antropológiai és dokumentumfilm fesztiválok és intézmények műhelytitkai

16:00 Beszélgetés az Open City Documentary filmfesztiválról
17:00 Filmvetítés - Laura Coppens: Taste of Hope (2019, 70’, franciául beszélő, angol feliratos)
Meghívott: Michael Sinclair Stewart, antropológus, az Open City Documentary filmfesztivál igazgatója
Moderál: Bálint Mihály, néprajz-antropológia szakos hallgató
A szeminárium szakmai irányítója: Könczei Csilla és Csiki Réka

Az esemény ingyenes, regisztrációhoz kötött.
Regisztráció: https://forms.gle/GQ3ZAiT3HEcK4p827

Michael Sinclair Stewart
Antropológus, dokumentumfilm-készítő, producer, író, fesztiváligazgató.
1959-ben született. 1981-ben kulturális antropológia szakon szerzett diplomát a London School of Economics egyetemen. Ugyanitt szerezte meg doktori címét. 1984 és 1986 között családjával tizenöt hónapra beköltözött egy Heves megyei cigánytelepre, megtanulta a magyar és a cigány nyelvet. Az itt töltött terepmunkájának eredményeként jelent meg a “Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon” című könyve. Jelenleg a University College London tanára, de oktat a már nem Budapesten székelő Közép-európai Egyetemen is. Ugyanakkor a rangos londoni Open City Documentary Festival igazgatója.

Open City Documentary Festival
A londoni székhelyű fesztivál, amint a címe is mutatja, nyílt teret próbál nyújtani azoknak a dokumentumfilmkészítőnek, kreatív alkotóknak, akik művészi szinten szeretnék bemutatni a világot, az emberi kapcsolatokat, aktuális társadalmi kérdéseket, érzelmeket, csoportokat, egyszóval a körülöttünk levő valóságot. A fesztivál nemcsak teret nyújt a filmek bemutatására, közösségépítésre, hanem képzést, szakmai és technikai támogatást is kínál azoknak a kezdő vagy haladó filmeseknek, akik mentorálást, támogatást szeretnének, hogy megvalósítsák azt a filmet, amelyet megálmodtak.
Az idén a fesztivál szeptember 9 és 15 között lesz megszervezve.
https://opencitylondon.com/

Taste of Hope (2019)
Mindenkinek megvan az a kép, ahogy az óriás, tömegeket foglalkoztató gyárakban a futószalagok mellett robotolnak az emberek? Rokonaink, ismerőseink, akár külföldön, akár itthon dolgoznak multinacionális cégeknél a futószalag mellett. Talán már dolgoztunk így mi is… De megvan az a kép, hogy a gyártósoron, zakatoló gépek, kattogó fogaskerekek zenéje mellett a nap végén táncra kelnek a munkások?
2010-ben Franciaországban egy teafeldolgozó és -csomagoló multinacionális vállalat bejelentette a cég bezárását, és az ott dolgozó emberek elbocsájtását. Ezt a vállalat munkásai nem hagyták annyiban. Felvéve a kesztyűt elhatározták, hogy nem hagyják elveszni munkájukat. Kiléptek a harcmezőre és vállalták a harcot a munkájuk, a családjaik, egy szebb jövő reményében. Dávid és Góliát kortárs küzdelme.
A munkások 1336 napos ellenállás és küzdelem után a mulitnacionális céggel szemben győztesként kerültek ki, átvették a teafeldogozó üzem irányítását, és saját kezükbe vették a sorsukat. Laura Coppens filmje, a Remény íze (Taste of Hope) két évnyi terepmunka eredményeként elénk tárja, hogy mivel járt ez a győzelem. Hogy a győzelemért mekkora árat kell fizetni. Hogy hogyan próbál fennmaradni a multinacionális cégek piacán és kegyetlen versenyében egy olyan munkaszövetkezet, akiknek tagjai járatlanok a piaci taktikákban, a globális cégek könyöklésében, ahol a kérdések kézfeleméssel dőlnek el, és ahol még a takarítónéni is beleszólhat, hogy a dobozon milyen színű legyen a termék borítása. A film mélységesen emberi arcokat mutat be az arctalan tömegeket foglalkoztató óriásvállalatok világából. A film képsorait, arcait, vitáit, a jövőt aggódva figyelő tekinteteit átlengi a jövőbe vetett remény és bizalom, mint a téli reggeleken a szobát a menta tea illata.