Kolozsváron 1941-ben a népszámlálás adatai szerint 16763 izraelita vallású személy élt. Ez a lélekszám a város akkori összlakosságának 13-15 százalékát tette ki. A kolozsvári zsidóság nemcsak számbeli aránya miatt, hanem a város szellemi, gazdasági, és építészeti arculatához való hozzájárulása miatt is rendkívül jelentős számunkra. A konferencia meghívottai, kolozsvári értelmiségek, történészek, írók, filmesek, Kolozsvár zsidó arculatait és kiemelkedő kolozsvári zsidó személyiségek pályáját elevenítik fel és értelmezik a korszak történeti kontextusaiban.

A konferencia magyar és román nyelven folyik, román, magyar és angol szinkron fordítással. A programot élőben közvetítjük a Tranzit Ház Facebook oldalán.

PROGRAM
15:00 – 16:45 // Filmek Lövith Egon, Nuszbaum László és Schwartz Róbert emlékére:
Gelmărean, Alin – Ghiță, Andrea – Vig Emese: Portréfilm Egon Marc Lövithről, az ArTdelenisme ciklusból (Magyarul és románul beszélő film román felirattal), 2005, 26’
Ghiță Andrea: Schwartz Róbert, Holokauszt-túlélő gyermek (Magyarul beszélő film román felirattal), 2023, 26’
Csibi László: Nussbaum 95736 (Magyarul beszélő film angol felirattal), 2017, 52

17:00 – 18:30 // Kolozsvári zsidó pályaképek
Meghívottak: Csibi László filmrendező, egyetemi oktató; Ghiță Andrea újságíró, TV szerkesztő; Zador C. Andrei mérnök, helytörténész.
Moderál: Gidó Attila, történész

19:00 – 20:30 // A kolozsvári zsidóság arculatai a helytörténetben és az irodalomban
Meghívottak: Löwy Dániel kutató vegyész, egyetemi oktató, helytörténész; Szilágyi Júlia író, irodalomkritikus; Tompa Andrea író, egyetemi oktató
Moderál: Szilágyi Gál Mihály filozófus, egyetemi oktató
A konferencia főszervezője és házigazdája: Könczei Csilla kultúrakutató, egyetemi oktató

A konferencia résztvevői:
CSIBI László számos dokumentumfilm és videoklip szerkesztője, operatőre, rendezője, valamint a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karán működő Magyar Film és Média Intézetének oktatója-vezetője.

GHIȚĂ Andrea-Julika a fizika karon végzett, informatikus, 1977-1992 között egyetemi oktató, 1992-től a jelenig televíziós újságíró, a Kolozsvári TVR és TVR3 Shalom és Transilvania Policromă című műsorainak megalkotója, a Baabel Magazin alapító főszerkesztője, több történelmi és irodalmi könyv fordítója.

GIDÓ Attila történész, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Az erdélyi zsidók és romák huszadik századi történetét kutatja, ezen belül is hangsúlyosan a két világháború közötti időszakot és a holokausztot. Könyvet jelentetett meg a kolozsvári zsidók 1918-1940 közötti történetéről, legutóbbi könyvében pedig azoknak a zsidó személyeknek a névsorát adta közre, akik túlélték az észak-erdélyi deportálásokat és 1945-1946 folyamán hazatértek.

LÖWY Dániel vegyészkutató, tudományos főmunkatárs, tudományos igazgató, egyetemi tanár, helytörténész. Kultúrtörténeti tanulmányait, tudományos ismeretterjesztő írásait, esszéit és szakmai interjúit romániai, magyarországi, USA-beli és kanadai folyóiratok, évkönyvek közölték. A kolozsvári zsidóságról és a Holokausztról végzett kutatásainak eredményeit több kötetben közölte: A téglagyártól a tehervonatig 1998-ban, a Kálváriától a tragédiáig. Kolozsvár zsidó lakosságának története 2005-ben. Szerzőként vagy társszerzőként hat fejezettel járult hozzá a Randolph L. Braham által szerkesztett A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája munkához, ami 2007-ben jelent meg. Sárga csillag Kolozsváron. Kortanúk emlékezései című interjú- és dokumentumkötetét, amelyben a második világháború kortanúit szólaltatja meg, a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó adta ki 2017-ben.

SZILÁGYI Júlia esszéíró, irodalomkritikus. 1963-1967 között a Dolgozó Nő, 1969-1991 között a Korunk munkatársa. 1994-től 2006-ig meghívott előadó a BBTE Magyar Irodalom Tanszékének Láthatatlan Kollégiumába. Munkásságáért több díjban részesült. Számos esszét és kötetet publikált. Legutóbbi kötete, az Olvasott idők, 2022-ben jelent meg a Bookart-Kalligram kiadónál.

SZILÁGYI-GÁL Mihály a budapesti ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének oktatója. Válogatott publikációi: „Apoliticism”. Philosophy and Global Affairs Review Vol. 3. Issue 1., 2023; A félreértés esélyei. Filozófiai, politikaelméleti és retorikai írások. Budapest: Gondolat Kiadó, 2018; Hannah Arendt and Friedrich Schiller on Kant’s Aesthetics. The Public Character of the Beautiful. Frankfurt am Main: Peter Lang Edition, 2017

TOMPA Andrea író, legutóbbi regénye, a Sokszor nem halunk meg 1944 tavaszán indul és egy zsidó származású kisbaba történetét meséli el. Több cikket publikált a holokauszt emlékezetéről és színreviteléről.

ZADOR C. Andrei szakmájára nézve mérnök, a Tehnofrig cégnél dolgozott több mint négy évtizedet. Nyugdíjba vonulása óta a kolozsvári zsidóság történetével foglalkozik. Kiemelkedő személyiségek, rabbik, közösségi vezetők, egyetemi tanárok, üzletemberek emlékét idézi meg. Az utóbbi időben kiemelt témaként kezeli a zsidóság hozzájárulását Kolozsvár gazdasági fejlődéséhez az iparban, a kisiparban, a kereskedelemben, a városrendezésben és az építészetben. Erről szól a közelmúltban a Mega kiadónál kiadott a Prezențe evreiești în Clujul de altădată (Zsidó jelenlét az egykori Kolozsváron) című kötete.

A Tranzit Ház fenntartásához a Patreonon lehet hozzájárulni: https://www.patreon.com/TranzitHouse.
Minden hozzájárulás, szolidaritási gesztus kiemelten fontos a számunkra!

A konferencia a Tranzit Ház 26. évét ünneplő éves fesztiválunknak, a Tranzit Napok XXVI. Retrospektív szegmensének a része, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) társfinanszíroz.